Miután
eleget pihentünk, és felkészülve érezzük magunkat arra, hogy
nyakunkba vegyük a várost elindulunk. Nem sok időnk van péntek
délelőtt révén, így nem andalgunk, viszont rohanni sem ildomos,
mert felettünk tornyosul a város, amit égbe meredő lépcsőkön
tudunk megközelíteni. Vagy ha nem akarunk annyit mászni
valószínűleg kerülővel kevesebb lépcsőmászással is
megúszhatnánk. Persze, hogy nem akarunk annyit mászni, viszont
órákon át tartó kerülő úton sem akarunk bejutni a városba,
így a két rosszabb lehetőség közül a jobbikat választjuk.
Azaz lépcsőzünk. Kimérten, erőnket beosztva emelgetjük
lábainkat fokról- fokra, míg fel nem érünk. Ha turista lennék,
azt mondanám, hogy ezért a csodás látványért érdemes volt
megtenni ezt az utat. De mivel nem vagyok az, hanem egy segítséget
remélő pénztelen ember, ki tovább akar jutni, én azt mondom :
remélem érdemes volt ide ebbe a városba felmászni, mert valahol
számíthatunk segítségre tovább jutásunk érdekében. A
gyönyörű tengerre néző kilátásnak hátat fordítva
beláthatatlan sugárút, s két oldalán sétáló részek látványa
tárul szemünk elé. Nos, belső inditatásunkra hagyatkozva
egyelőre elindulunk befele egyenest, kitűzve célul mire
figyeljünk. Templom, kiírások házakon lévő táblákon, vagy
bárhol, ami arra utal, hogy segélyszervezetről ad útbaigazítást
szóba jöhet. Kicsit szaporábbra vesszük a lépteinket, miután
kifújtuk magunkat a lépcsőcaplatás után. Fejünket kapkodva
keressük a lehetőség forrását. Mentünkben egy templom előtt
torpanunk meg, és még hogy nyitva is van, reményre ad okot.
Bemegyünk, ahol portás található, kivel Párom vált néhány
szót, aztán köszönés és újra az utcán vagyunk. Párom mondja,
azt az infót kapta, hogy van egy bizonyos utcában,- aminek a nevét
bejelölte az ember egy városi térképen, amit kapott tőle – a
szociális osztály. Továbbá még valahol az x y templom oldal
bejáratánál található a Cruz Roja segélyszervezet. Na, ez is
valami, most már csak meg kell találnunk ezeket a helyeket.
Elégedetten konstatáljuk, hogy megérzéseinkre hagyatkozva, hogy
jöjjünk egyenest, megint jól jártunk, mint eddig az utunk
folyamán többször is. A térkép alapján a szociális osztály
van közelebb, így azt vesszük célba. De mivel most nincs annyi
időnk, hogy magunk találjuk meg, Imre megkérdez embereket, merre
az arra. De mivel egy spanyolnak az útba igazítása nem
útbaigazítás, tapasztalatból hármat kérdez meg, és a magyar
igazság szerint még rá tesz egyet. Ez azért szükséges, mert a
spanyolok nagyon szeretnek beszélni, segítőkészek is meg minden,
de annyira körülírják a dolgokat és nyakatekert az észjárásuk,
hogy a lehető legjobb jó indulattal lévő minden igyekezetük
ellenére félre informálhatják az embert bármiben. És ez nem a
nyelv megértésén múlik. Így négy embertől származó
információval rendelkezve hozzávetőlegesen megtaláljuk az utcát.
Mondom hozzávetőlegesen, mert még kellett bolyonganunk és mégis
csak a megérzésünkre hallgatva mennünk. Na, de most itt vagyunk,
fel is megyünk az irodába, ami nyitva van- hála az égnek- és még
van is ügyfélfogadási idő. Huhh, ha ilyen simán megy minden,
mint eddig, akkor hamar végére járunk dolgainknak. Egyre
bizakodóbb vagyok, vagyunk, rövid időn belül kaptunk információt,
mit hol találunk. Meg is találtuk még időben az egyiket. Ahol
remélhetőleg segítséget is kapunk a tovább haladásunkhoz. Nem
is kell várnunk sokat, csak annyit míg a hölgy befejezi a
telefonon való társalgást. Miután végez, segítő készen
hozzánk fordulva meghallgatja Imrét. Bólogat nagyokat, sajnálkozva
néz ránk, fel tesz néhány kérdést, aztán valamit mondva, amit
úgy zár le, hogy lo siento. Azaz nagyon sajnálom. Már tudom, itt
nem kapunk segítséget. Párom arckifejezése ezt meg is erősíti
bennem. Hát én is mondhatom most, hogy lo siento.
Így éltük meg...
Lépésről a másikra
01. - 02. - 03. - 04. - 05. - 06. - 07. - 08. - 09. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18. - 19. - 20. - 21. - 22. - 23. - 24. - 25.
26. - 27. - 28. - 29. - 30. - 31. - 32. - 33. - 34. - 35. - 36. - 37. - 38. - 39. - 40. - 41. - 42. - 43. - 44. - 45. - 46. - 47. - 48. - 49. - 50.
51. - 52. - 53. - 54. - 55. - 56. - 57. - 58. - 59. - 60. - 61. - 62. - 63. - 64. - 65. - 66. - 67. - 68. - 69. - 70. - 71. - 72. - 73. - 74. - 75.
76. - 77. - 78. - 79. - 80. - 81. - 82. - 83. - 84. - 85. - 86. - 87. - 88. - 89. - 90. - 91. - 92. - 93. - 94. - 95. - 96. - 97. - 98. - 99. -100.
Ezek nem LOTTÓ számok, hanem? na mi? igen linkek sorban részenként. Egy katt és ott a folytatás!
01. - 02. - 03. - 04. - 05. - 06. - 07. - 08. - 09. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18. - 19. - 20. - 21. - 22. - 23. - 24. - 25.
26. - 27. - 28. - 29. - 30. - 31. - 32. - 33. - 34. - 35. - 36. - 37. - 38. - 39. - 40. - 41. - 42. - 43. - 44. - 45. - 46. - 47. - 48. - 49. - 50.
51. - 52. - 53. - 54. - 55. - 56. - 57. - 58. - 59. - 60. - 61. - 62. - 63. - 64. - 65. - 66. - 67. - 68. - 69. - 70. - 71. - 72. - 73. - 74. - 75.
76. - 77. - 78. - 79. - 80. - 81. - 82. - 83. - 84. - 85. - 86. - 87. - 88. - 89. - 90. - 91. - 92. - 93. - 94. - 95. - 96. - 97. - 98. - 99. -100.
Ezek nem LOTTÓ számok, hanem? na mi? igen linkek sorban részenként. Egy katt és ott a folytatás!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése